Dokumentum szerkezet - <meta> tagok

Egy HTML dokumentumhoz kiegészítő adatokat lehet csatolni a <meta> tagok segítségével. Ilyen információ lehet például a szerző neve, az oldal tartalmának rövid leírása, a kulcsszavak, a karakterkódolás, az elkészítés dátuma, stb. A <meta> tagnak nincs zárótagja.

Leggyakrabban használt attribútumok:

name: a tulajdonság nevét azonosítja
content: a tulajdonság értékét adja meg
http-equiv: ez az attribútum a name helyett szerepelhet. Ennek értékét a webszerverek felhasználják a böngésző számára elküldendő válasz összeállítása során.

Minden meta elem egy tulajdonság – érték párost definiál. A tulajdonságot a http-equiv vagy a name attribútummal, az értéket pedig a content attribútummal lehet megadni. Az alábbiakban néhány példát láthatsz a <meta> tagok alkalmazására.

Karakter kódolás

A legfontosabb információ, amit <meta> tagban szokás megadni, a karakter kódolás. A következő példa a közép-európai karakterkészletet állítja be, amely többek között a magyar ékezetes betűket is tartalmazza:

A karakterkódolás megadása azért fontos, mert a böngészők az alapján tudják a szervertől megkapott HTML fájl byte-jait szöveggé alakítani. Egy byte 0 és 255 közötti értéket vehet fel. Az iso-8859-2 karakterkészlet esetén például a 32 a szóköz karakternek felel meg, a 65 az A betűnek, a 252 pedig az ü betűnek.

Mivel a világ összes nyelvének összes írásjele nagyságrendileg több karakter ábrázolását követeli meg, mint az egy byte-hoz hozzárendelhető 256 lehetőség, ezért több szabványos kódtábla létezik. A két legfontosabb:

iso-8859-1: nyugat-európai. Az angol ABC és még néhány nyugat-európai nyelv teljes karakterkészletét tartalmazza.
UTF-8: Az ISO szabvánnyal ellentétben egyetlen „kódtáblában” megadja az összes nyelv jelkészletét úgy, hogy az angol ABC betűit egy byte-on ábrázolja, míg – az angol szempontból – különleges karakterek kódját több byte írja le. Így a többnyelvű dokumentumok kódolása sem jelent problémát és a latin írásjeleket alkalmazó nyelveken írt szövegek bináris kódja is tömör marad. Ezért az UTF-8 kódolás egyre elterjedtebb a weblapkészítés során.

Persze a történetnek csak az egyik fele az, hogy a HTML fájl byte-jait hogyan alakítja át a böngésző olvasható szöveggé. Arra is figyelned kell, hogy a szerkesztő programod a megfelelő kódolással mentse el az általad begépelt szöveget. (Akkor derülhet ki, hogy ezt elhibáztad, amikor az elkészült anyagot megnyitod egy böngészőben.)

Rövid leírás a weboldalról

Ha írsz egy rövid összefoglalót a weboldalad tartalmáról, akkor azt a Google és a többi kereső szolgáltató megjelenítheti a találati listában. (Lehet, hogy a találati listában az általad írt összefoglaló helyett az oldal tartalmából egy rövid részlet fog látszódni, ha az jobban megfelel a keresett kifejezésnek.)

Egy jól megírt összefoglaló segít a kereső motoroknak megfelelően indexelni az oldaladat és segít a potenciális látogatóidnak eldönteni, hogy a találati listából melyik weboldalt válasszák ki.

Példa:

Lehetőleg írj egyedi összefoglalókat a webhelyed minden egyes oldalához.

Kulcsszavak listája

<meta> tagban lehet megadni az oldal kulcsszavainak listáját:

Az internetezés hőskorában – a 90-es években – nagyon fontos volt a megfelelően összeállított kulcsszó lista, mert a keresők nagy súllyal figyelembe vették azt. Ma már sokkal kisebb a jelentősége, mert kifinomultabb módszerekkel határozzák meg egy-egy oldal helyezését a találatok között. A kereső motorok elsősorban az oldal tartalmi részének elemzésével és a bejövő linkek száma és minősége alapján rangsorolják a weblapokat egy adott kifejezésre.

Böngésző átirányítása

<meta> tag segítségével a böngésző átirányítható:

A content attribútum értéke - egymástól pontosvesszővel elválasztva - két információt tartalmaz:

Mennyi idő múlva töltse le a böngésző az új oldalt, másodpercben megadva.
Az új oldal elérési útja.

A fenti példában a böngésző azonnal elkezdi a newpage.html fájl letöltését (ami ebben az esetben egy szinttel feljebb van a könyvtár struktúrában, mint a <meta> tagot tartalmazó fájl).

Tipp: Amennyiben egy webszerver egy könyvtár nevét tartalmazó kérést kap a böngészőtől, akkor a szokásos beállítás szerint a könyvtárban lévő index.html nevű fájlt küldi el a válaszban, ha van ilyen, ellenkező esetben kilistázza a könyvtár tartalmát. Biztonsági okok miatt le szokták tiltani a webhelyek könyvtárainak kilistázását, olyan módon, hogy minden alkönyvtárban elhelyeznek egy-egy index.html nevű fájlt, ami egy üres HTML dokumentum. (Ha egy hacker nem tudja, hogy milyen fájlokat tartalmaz egy webhely, akkor nehezebben találja meg a támadható pontokat.) Ha le van tiltva a könyvtárak tartalmának kilistázása, akkor az sajnos néhány „rendes” látogatót is elriaszthat. Ha valaki úgy próbál navigálni, hogy a böngészőben látható elérési út végéből letöröl egy részt, akkor nem általánosabb információkat fog kapni, hanem csak egy üres oldalt. Ezt a problémát kiküszöbölheted, ha a könyvtár kilistázását letiltó index.html fájlokban egy <meta> tag a fájlstruktúrában egy szinttel feljebb található oldalra irányítja át a látogató böngészőjét.

A dokumentum szerzője

Szokás megadni a weboldal készítőjének nevét:

A <title> tag »